Az utolsó nap. Reggel korán fogtam a kis cuccom, és elhagytam a szállást. A vasútállomás csak 2 utcányira volt, vettem jegyet és az egy órával hamarabbi vonatra sikerült felszállni, de akkor már olyan mindegy volt. Előtte még vettem kaját az ottani supermarketben. Jó kis cuccokat lehetett kapni. Volt starbucks kávé, és mivel olcsó volt, vettem egyet. Akarok még olyat. Anyám de finom volt *-*

Vonattal ezúttal is átszállással mentem. Cambridge-ből a Stansted repülőtérre. Ahonnan indultam volna repülővel haza, ha nem nézem meg tegnap az online check in-t, miszerint a southend-ről kell indulnom. Még jó, hogypont azt a repteret akartam kerülni, mert macera oda eljutni. Szerencsére egyetlen egy átszállásos utat sikerült találnom. Így mentem Cambridgeből vonattal Stanstedre, onnan busszal Southendre. És ez a kis út volt majdnem 2 órás út... Londonon belül csak másfél órát utaztam. A repülőn meg kellett kérdeznem a mellettem ülő magyar nőtől, hogy még mindig London-ban vagyunk-e xD Hatalmas az a város. Hihetetlen. Majdnem akkora, mint itthon egy megye, ha nem nagyobb.

Mindegyis. Reptérre legalább 3 órával hamarabb érkeztem, szóval kerestem egy könyvesboltot, ami benn volt is. Körülbelül 7 polc könyv, és ennyi. Vérszegény... De még így is sikerült két könyvet vennem, 1 könyv nem könyv felkiáltással xD

Miután büszke tulajdonosa lettem két új könyvecskének, kiírták, hogy a járat késni fog. Na, addig mit csináljak? Beültem a reptéri étterembe, és ettem egy nagyon finom hamburgert. Sajnos befejezni nem tudtam, mert mégis időben kellett felszállni a gépre, és időben indult el. De akkor miért írták ki, hogy késni fog?? Nem értem. Viszont kényelmes volt a repülő. Csak 2 ülés volt egy sorban, nem úgy mint kifele menet. És szélesebbek is voltak a székek is, meg a székek közötti távolság is. Nem is volt tömbe a gép. De valamiért még így is hátra ültettek, miközben előre foglaltam helyet. Na mindegy.

Hazaértem egyben, és ez a lényeg. Az utolsó nap már tényleg csak az utazást foglalta magába. Meg azt, hogy Vinával elmentünk a Komachiba, ettünk japán curry-t, utána pedig náluk aludtam.

Ideje volt tovább menni Leedsből. Irány Cambridge. Először Manchester volt a cél, de augusztus eleje környékén megváltoztattam az útitervet, mert a repülő Manchesterből egy vagyon lett volna. Igen, így jártam, mert nem vettem meg időben a jegyet. Szóval kerestem egy olcsó Londonból induló járatot, és egy útbaeső szállást. Cambridge lett a választás, egy kis hostel. Hatan voltunk egy szobában, de csak aludni mentem be, mert eltöltöttem az időt városnézéssel. Meg amúgy is későn indultam...

Szóval reggel ahogy felkeltem, kinéztem magamnak a 8:53as helyi járatot, hogy azzal majd el megyek a station-re. Ki is álltam, vártam is. Néztem a menetrendet, ami ki volt írva, de valahogy nem stimmelt. Eljött az idő, közben megláttam a buszt. A másik oldalon. Az ellenkező irányba ment. Szóval fogtam a kis bőröndöm, és mint akit üldöznek, elkezdtem szaladni. Esélyem sem volt, hogy utol érjem, de a sofőr lehúzódott az út szélére, és megvárt! Még csak nem is a megállóban, hanem vagy 20 méterrel a megálló előtt. Nagyon rendi volt.

Utána kiderült, hogy arra ment a járat, mint amerre előző nap bicikliztem! Szóval annyira nem is voltam eltévedve :D

Leeds station-re érve kicsit hamarabb leszálltam, gondoltam hogy nem annál a megállónál kellett, de gyalog sem volt messze a vonat. Szóval még lőttem pár búcsú képet, és elindultam a vonathoz. Eléggé megbonyolítottam az utat, sok átszállást beleszőve. Először is Leedsből mentem Petersborough-ba, de Donchesternél át kellett szállni egy másik vonatra, utána Petersborough-ból kis vonattal St. Neots-ba, ahol elsétáltam a buszig, ami tovább vitt Cambridge-be. Körülbelül délután 3kor érkeztem meg a szállásra. Ráadásul úgy, hog St. Neots-ban várnom kellett 15+ percet, mert lekéstem a 03-kor induló járatot, mert rossz irányba indultam el először :'D Még a legkisebb városban is eltöketlenkedtem. 

De eljutottam a szállásra, átvettem a cipőm, lepakoltam, és irány a város. Természetesen már hulla voltam, és fájt mindenem, de nem akartam benn ücsörögni egy szobában, amikor ott volt tőlem nem messze a Cambridge University. 

Nem mintha megtaláltam volna xD Először végig mentem egy úton, ami tele volt kínai éttermekkel, de kb minden második az volt, utána találtam egy plázát, ahol megpihentem, ebédeltem egy kicsit, és találtam wifit. A plázától pár utcányira volt a university. Tudtam, hogy valahol a közelben, de nem voltam annyira biztos. 5 után tovább is indultam, mert ezek valamiért mindent bezártak már fél 6kor. Miért??? Nem akkor indul be az élet? Na mindegy. Keringtem egy sort, vettem inni, és ahogy kiléptem a kis boltból, letámadott egy pasas, hogy nincs-e kedvem hajótúrára menni. Még kedvezményt is ad. 10 fontért mentem 20 helyett :D Mert ha már túrista vagyok, akkor lássak valamit, amit magamtól nem látnék. Így kötöttem ki egy kis gondolában, sok más nemzetiségű turistával. Kaptunk vicces körbevezetést. Szép volt, jó volt :D Visszamennék.

Miután a túrának vége lett, eldöntöttem, hogy még benézek a plázába, ami teljesen kihalt volt, és odabenn bicikliztek a gyerekek (!!), nem volt már semmi, de wifi még igen. És utána hazamentem, lefürödtem és lefeküdtem aludni, a vagy 200 fokos szobában.

Elhatároztam, hogy a biciklitől meg kell válni, így biciklire pattantam, és nem néztem se irányt, se semmit csak elindultam. Az egyetlen támpontom a belváros volt, amit eltéveszteni sem lehetett. Igaz egyszer kétszer elbizonytalanodtam, hogy jó irányba fordultam-e, olyankor megkérdeztem valakit. A második nap mindent kárpótolt az előző napi szenvedésért.

Első sikerélményem egy kisboltban volt, amikor majdnem pontosan adtam az aprót :'D Vettem fini jeges kávét (a mizo-t nem körözi le, de nem volt rossz) és mellé Milky Way-t, mert azt ismerem. Pékkaját akartam, vagy valami hasonlót, de az meg nem volt. Vagy csak én nem találtam.

Útközben benéztem egy temetőbe is, mert messziről jól nézett ki az épület. Gyors bementem és körbefotóztam a helyet. Nagyon szép volt, sokkal másabb mint az itthoniak.